Az 1960-as évek vége, az 1970-es évek eleje

Az 1960-as évek nagyon vége és az 1970-es évek elejéről folytatnám, a teljesség igénye nélkül.

Ekkorában Budapesten évente 2 db CACIB kiállítás volt tavasszal és ősszel.  Általában a tavaszi CACIB kiállítás májusban volt, az őszi általában szeptemberben.

 

Ekkorában Budapesten évente 2 db CACIB kiállítás volt tavasszal és ősszel.  Általában a tavaszi CACIB kiállítás májusban volt, az őszi általában szeptemberben.

 

      


1969-ben vásároltam első dobermann szukámat. Neve: Bigecsmenti Edda barna ,673 Tkv számú, született 1969.08. 15.-én. Tenyésztő: Dr. Hankó János Makó.
Első kiállításon 1970-ben voltam, Budapest CACIB, bírálta Fehér Gyula.  Minősítése: nagyon jó.

Ezekben az években jelentősebb tenyészetek: Belvárosi Kennel T: Labos  Istvánné, Felsőbudakalászi kennel, T: Rozgonyi  Dezső. Csabagyöngye kennel. T: Szalay János. Szőgyi Ottó Pécs, Mecsekhegyi kennel. Bihari Ferenc Budapest Szamosparti kennel.
Ez idő tájt kezd el tenyészteni Ficsór Mihály, Recski kennel.
1970-ben váltottam kennelnevet és lettem a MEOE Dobermann Szakosztályának tagja. Kennelnevem: Sarudfalvi Dobermann kennel. Eddát, Rozgonyi Dezső Budakalász, kanjával fedeztettem először.
A Belvárosi kennelből vásárolt szukát Csépai István barátom, Belvárosi Sonja Claudiát, ezzel alapította a Naplemente kennelt, Szakala Istvánné, Belvárosi Sofit. 

Az 1970-es évek elejétől meglendült a dobermann tenyésztési kedv.

Részletek


folytatás

Szóval ott tartottam, hogy az 1970-es évek elején fellendült a dobermann tenyésztési kedv.  Az 1970-es Budapesti Cacib katalógusból felrakok pár oldalt, ahol látjuk már a dobermannok számát, tenyészetek, esetleg tulajdonosok nevét.

1971-ben megismerkedtem leendő feleségemmel, az első közös vásárlásunk egy dobermann kan volt, Csabagyöngye Merci Algi. Később, házasságunk után Csépai barátomtól vásároltam 2 kutyát: Naplemente André fekete kant és Naplemente Arry fekete szukát. Az  apjuk Delphin v. Weinberge, az anyjuk a Naplemente kennel alapító szukája, Belvárosi Sonja Claudia.

RESZLETEK


A II. világháború után...

Mint  azt  előzőekben  írtam, a II.  világháború  után  úgy  számban, mint  minőségben erősen  megcsappant  a  magyarországi  dobermann  állomány.  A  háború  után  főleg  Gál  Barna és  Róbert  Jenő  próbálták  megmenteni  a  megmaradt  állományt.

RESZLETEK


Fotók

 

Zeidl József és Gál Barna közös képe   A képen dr. Szeles Pál

RESZLETEK


A hazai dobermannozás története

A rovat vezetői: Ferencz Csaba, Bakondi Csaba

RESZLETEK


1920-as évek eleje /1924/

DSCF2505

 

 Dr  Szeles  Pál  sportújságíró  Kelemen  Emil  festőművész Naphegy  " D " betűs  almából  vásárolta  meg  Naphegy  Dorkát.
 Dorkával  kiváló  eredményeket  ért  el kül- és  belföldön.   Hűvösvölgy  néven  kennelt  alapított.  Az  első  " A"  betűs  alom  elpusztult  nála, ezt  rossz  jelnek  tekintette  és  a  következő  alomnál  hátulról kezdte el  az  Abc  sorrendet.  
 Az  egyik  ilyen  alom-ból  született  Vengerka, Volt Nincs stb.  nevű  kutyája.  
 

 A képen: Hűvösvölgy Volt Nincs.


RESZLETEK


1. számú bejegyzett törzskönyv

A háború előtt megalakult Magyar Dobermannosok  1. számon bejegyzett törzskönyve 1924 május 10.-én

Ebben Dobermann Törzskönyvben az 1. számon Frida v. Sanntal Kelemen Emil festőművész kutyája lett bejegyezve, de messze nem ő volt az első dobermann Magyarországon.

RESZLETEK


Friss híreink